2012. március 12., hétfő

A meditáció



A meditáció egy olyan gyakorlat, ami segít abban, hogy megismerjük, felfedezzük önmagunkat. A meditáció által megismerjük azt a belső Én-t, akik valójában vagyunk. Ezt a belső Én-t sok néven elnevezték már. Nevezhetjük a Léleknek, az Isteni Én-nek, Önvalónak. Ez az Én merőben más természetűnek tűnik a külső én-ünkhöz - az Ego-hoz - viszonyítva.

Az emberek különböző dolgokat várnak a meditációtól. Van aki békét, önkontrollt, erőt, csendet. Ezek mind fontosak, de közülük talán a legfontosabb, a béke és a lelki béke megértése és megtapasztalása. Ez a lelki békesség és a békében önmagunk felismerése adja a meditáció lényegét. A béke pillanatait rövid időkre megtapasztalni nem nehéz. A lelki béke elérésénél az a cél, hogy ezt a békét állandósítsuk és megőrizzük. Azt kell elérnünk, hogy a meditáció alatti béke tapasztalatát később is vissza tudjuk idézni a gyakorlati életünkben, különösen olyankor, amikor nem könnyű megőrizni a belső békénket. A cél az, hogy a meditáció előnyeit hasznosítani tudjuk a mindennapi életünkben is.

A meditáció szó jelentése segítséget adhat a hatás megértéséhez is. A szó valószínűleg az azonos tövű „mederi” latin szóból ered, melyek gyökere a valamire való figyelést és a valamivel való törődést fejez ki. Egy tőről fakad a „medicalis” (orvosi) és a „medicare” (gyógyít) szavakkal. Ide tartozik még a „meditor” szó, ami elmélkedést, elmélkedő szemlélődést jelent. A meditációt tehát tekinthetjük egy gyógyító folyamatnak úgy érzelmileg, mint szellemileg, sőt bizonyos értelemben még fizikailag is. A meditáció tehát egy befelé figyelő állapot. Itt nem vizualizálunk tudatos képeket, hanem, hagyjuk megtörténni a dolgokat és megfigyeljük azokat, illetve a hatásait.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése