Saját magunk leföldelése!

Hunyjuk le a szemünket, üljünk le egy székre, talpunkat helyezzük a talajra, és lazítsunk. Képzeljük el, hogy súlyos több száz tonnát nyomó erős kötél fekszik a székünk alatt. Képzeljük magunk elé a kötelet, és annak minden részletét. Vizsgáljuk meg a rostszálait. Milyen vastagok? Merrefelé csavarodnak? Milyen színű a kötél? Egyöntetű-e a kötél alakjában, színében és méretében? Milyen hosszú? Milyen vastag? Más e a vastagsága a tetején, mint az alján? Szagoljuk meg a kötelet! Nyaljuk meg! ( Szedjük le ezeket a szúrós rostdarabokat a nyelvünkről). Figyeljük meg, hogy a kötél belül üreges, és ez az üreg nagyon erős, csúszós fémmel van bevonva. Nézzük meg a kötél mindkét végét, ellenőrizzük le, kopott-e valahol, vagy van-e csomó rajta! Bármit szabadon megváltoztathatunk a kötélen, amiről úgy gondoljuk, nem eléggé biztonságos, vagy kényelmetlen érzéseket kelt bennünk. 

Most csináljunk úgy, mintha felemelnénk a kötelet! Miközben lehajolunk a szék lábához, lássuk magunkat, amint felemeljük a kötél egyik végét!

A következő lépésben emeljük a kötél végét a jobb kezünkkel az első csakránkhoz, a gerincünk tövéhez. A bal kezünkkel tapogassuk meg gerincünk tövét. Figyeljük meg az első csakrát gerincünk tövénél: úgy forog, mint a mosógép dobja. 

Most bele fogjuk helyezni a kötél végét a csakra közepébe. A kötél végén lévő csomó nagyobb, mint a csakra, ezért ha egyszer beletesszük a nyílásba, többé nem fog kiesni onnan. Már benne is van. Húzkodjuk meg. Ha kijön, kössük vastagabbra a csomót, és addig próbálkozzunk, amíg a kötél biztonságosan meg nem ragad. Akár sűrű ragasztóval is odaerősíthetjük, olyannal, ami, ha akarjuk, sem enged el. 

Most megint nyúljunk székünk alá, és vegyük föl a kötél másik végét. A szék alatt van még egy nagyon nehéz,   nagyon nagy cementtégla. Hurkoljuk a kötelet a tégla köré. Háromra bele fogjuk dobni a kötelet a földbe. Ez a kötél olyan hosszúra tud nyúlni, amennyire csak kell, akár több millió kilométeres tér- vagy időbeli korlátok, így a kötél a másodperc tört része alatt el tudja érni a föld középpontját. Ezen a kötélen bármilyen fizikai anyag keresztül tud hatolni, ezért akár egy húszemeletes épület tetejéről vagy repülőgépről is le tudjuk földelni magunkat. 

Nézzük meg a kötelet: elérte a föld középpontját. Hogy néz ki bolygónk középpontja? Olvadt láva van benne? Milyen színű? Ha nehezen tudjuk megállapítani, rajzoljunk kört a tégla köré, és írjuk rá a képzeletbeli varázskrétánkkal: " a föld középpontja". Ha kicsit mozog, rögzítsük erősebben. Gratulálok, kész a földelőzsinór!

Nézegessük a zsinórt pár percig. Vizsgáljuk meg tetejétől az aljáig. Hogy érezzük magunkat? Most, hogy sikeresen rögzítettük a zsinórt, ideje megtisztulnunk. Mivel a föld gravitációs ereje automatikusan kiszippantja belőlünk, auránkból és zsinórunkból az idegen, negatív energiákat, nem kell különösebb erőfeszítéseket tennünk. Csak lazítsunk és figyeljük, mi minden távozik belőlünk. Ha olyan érzésünk támad, hogy 

erőlködnünk kell, ezt is engedjük le a kötélen. Ha más emberekkel vagy problémákkal kapcsolatos gondolatok vonják el a figyelmünket, legyünk tisztában vele, hogy most éppen ezektől az energiáktól szabadulunk meg. Képzeljük magunk elé ezeket a zavaró tényezőket egy-egy kép, vagy szimbólum formájában, majd nézzük, hogyan zuhannak le a zsinóron keresztül a föld középpontjába. 

Ilyenkor az auránkat is érdemes leföldelni. Képzeljük el, hogy a lábunkat körülvevő aura beleolvad a földelőzsinórba (ami ebben az esetben egy kötél). Először tágítsuk ki a kötél kerületét, hogy az egész auránkat bele tudjuk tuszkolni. Most jelentsük ki, hogy az auránkban lévő összes idegen energia - még a legtetején lévő is - könnyedén végighalad a földelőzsinóron, egészen a föld középpontjáig. Amikor végeztünk, köszönjük meg a zsinórnak a munkát, majd képzeljük el, hogy millió darabra robban szét. Ha végleg megsemmisült készítsünk új földelőzsinórt. Mutatkozzunk be az új zsinórnak, és kérjük meg, hogy egész nap óvjon bennünket, és segítsen a megtisztulásban. 

Most, hogy minden fölösleges energiától sikerült megszabadulnunk, fel kell töltekeznünk saját energiánkkal. 

Az energia visszahívása

Képzeljünk magunk elé nagy, aranyló napkorongot.Sugarai tűzforróak és olyan vakítóak, hogy csak hunyorogva tudunk rájuk nézni. Pár centivel fejünk fölött lebeg. Most vegyük elő képzeletbeli filctollunkat, és írjuk fel nevünket a napkorong közepére. Nevünk alatt erős és fényes mágnes helyezkedik el. Ez a világ egyik legerősebb mágnese, de csak a mi energiánkat vonzza. Ezennel készen állunk, hogy visszahívjuk magunkhoz az energiánkat.
Jelentsük ki, hogy bárhol is legyen az energiánk, mindegy, milyen messze, legfeljebb néhány másodperc alatt visszatér az aranyló napkoronghoz, azaz hozzánk. Hívjuk vissza a kapcsolatainknál, munkánknál, céljainknál, feladatainknál, családunknál, házi kedvenceinknél, vagyontárgyainknál, a múltunkban és a jövőkben rekedt energiákat. Ez az energia most mind összegyűlik az aranyló nap belsejében, ahol megtisztul és újjászületik. Jó, ha tudjuk, hogy az energiánkhoz kapcsolódó idegen energiák nem állnak ellen aranyló napunk hevének. A nap egyre nagyobb lesz, szinte már szétpattan.
Most az ujjainkkal érintsük meg a fejünk tetejét. Tegyünk úgy, mintha lyukat fúrnánk a koronacsakránkon, vagy a fejünk búbján. Most nyúljunk fel, és egyik ujjunkkal fúrjunk lyukat az aranyló nap alsó felébe. ( Ha tényleges mozdulatokat teszünk, akkor lelkünk és képzeletünk jobban el tudja és fel tudja dolgozni az egyes lépéseket.) Ha ezzel is megvagyunk, engedjük le a kezünket.
Most képzeljük el azt, hogy az össze újjávarázsolt energia, amely az aranyló napkorong belsejében összegyűlt, könnyedén kicsurog a nap alján, egyenesen bele a fejünk búbján lévő lyukba. Szempillantás alatt lefolyik a lábujjunk  hegyéhez, és szétárad a lábfejünkben, lábszárunkban, combunkban, törzsünkben, mellkasunkban, vállunkban és nyakunkban. Karunkat és kezünket is feltölti, majd parányi kézcsakráinkon keresztül átfolyik az auránkba. Az energia továbbvándorol nyakunkba, arcunkba és fejünkbe, majd a fejünk tetején lévő nyíláson keresztül visszakerül az auránkba.
Testünk és auránk annyira feltöltődik saját energiánkkal, a saját életerőnkkel, hogy már szemünkön, szánkon, fülünkön és orrunkon is energia áramlik kifelé. Szétárad belső szerveinkben, szívünkben, tüdőnkben, sőt, még ereinkben és sejtjeinkben is. Az energia olyan erővel áramlik keresztül csakráinkon, hogy azok forogni kezdenek. A földelőzsinórunkon is végigszalad egy kis energia, hogy megerősítse és még erősebben hozzánk is kapcsolja. Amikor úgy érezzük, hogy egész testünk és lényünk feltöltődött, képzeletben tapasszuk a fejünk búbján lévő lyukat. Köszönjük meg az aranyló napnak, hogy segített rajtunk, aztán nézzük, amint lassan eltűnik a távolban, hogy csak akkor jelenjen meg újra, ha megint szükségünk lesz rá.

Terjeszd a békét példamutatásodon keresztül!

Amikor a többiek látják, hogy békés vagy, eszükbe jut, mily értékes is a nyugalom - vagyis arra ösztönzöd őket, hogy békére leljenek. Miután azokat vonzod, akik a derült nyugalom után kutatnak, végül téged kérnek majd segítségül saját törekvéseikkel kapcsolatban.
Minden cselekedeteddel szüntelenül tanítasz, így a mai napon óráid szóljanak a békéről. Tegyél meg lépéseket figyelmed összpontosításának érdekében, huny be a szemedet, imádkozz, lélegezz mélyeket, tölts el némi időt a szabadban, és így tovább. Időd ilyen jellegű befektetései ragyogó izzásban tartják harmonikus parazsadat.

Gondolat a mai napra

Figyelmemet az egész nap folyamán összpontosítom. Magamhoz hívom angyalaimat, hogy segítsenek békét sugároznom mindenütt, ahová csak megyek, és hogy minden ember, aki csak megpillant, a béke áldását élvezhesse. 

Engedd az angyaloknak, hogy segítsenek!

Szeretünk téged; és igazán fontos a számunkra a boldogságod, a lelki békéd és az, hogy gondoskodjunk rólad. Amikor szomorú vagy, még közelebb állunk hozzád és átölelünk ragaszkodásunkkal. Amikor teljesen egyedül vagy, és úgy érzed, félreértenek, akkor is melletted állunk kitartó szeretetünkkel.
A csapattársaid vagyunk, szüntelenül készen állunk arra, hogy befogadjuk mindazt, amit az utunkba hajítasz. Ha törekvéseidet összehangolod a munkánkkal, közösen még messzebbre juthatunk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pillanatban nyitva kell tartanunk a kommunikációs csatornákat, főleg akkor, amikor szomorúnak érzed magad, vagy támogatásra van szükséged.
Ha megengeded, hogy bármiben segítsünk, látni fogod az irántad táplált szeretetünk mélységének bizonyítékait. Ez pedig olyan hatalmas, hogy képtelenség szavakba önteni. Ha azonban megengeded nekünk, hogy kifejezésre juttassuk az irántad érzett odaadásunkat, akkor érezni fogod.

Gondolat a mai napra

Mélységesen szeretve vagyok. Az angyalaim olyannak szeretnek, amilyen most vagyok, ebben a pillanatban, én pedig megengedem nekik, hogy segítsenek. Segítségül hívom angyalaimat az egész nap folyamán. Mi egy tökéletesen egységes csapat vagyunk. 

Duruzsolj szeretettel teli szavakat magadnak!

A szavak, melyeket önmagad körülírásához használsz, mélyen kihatnak a saját magad iránt érzett szeretetedre és önértékelésedre. Ezek közé tartozik mindaz, amit gondolsz, mondasz, írsz, és akár az is, ahogyan magadról viccelődsz.
A gondnok szerepét töltöd be önmagaddal szemben. Mint egy gyermekét nevelő anya vagy apa, majdhogynem olyan felelőléseggel tartozol és kötelezettségeid vannak saját magad felé. A magad iránti szülői gondviselés feladatai közé tartozik az, hogy önmagadhoz és önmagadról szeretettel és szelíden beszélj, ahogyan csak saját gyermekeddel tennéd.
A mai napon csakis szépséges kifejezésekkel élj önmagad leírására. Ez nem egyenlő a hencegéssel - egyszerűen csak isteni jellemedet tükrözöd általa. Ha gyönyörű szavakat használsz, igazat szólsz. Ez a lehető legmagasabb energiaszintre emel fel téged, ahol is létrejönnek a csodás és az azonnali manifesztációk.

Gondolat a mai napra

Szeretetteljesen gondolok önmagamra, és igazán magasztosan beszélek magamról. Megbecsülöm isteni természetemet, és igaz lehetőségeim szerint élek. Élvezem a béke azon érzéseit, amelyek önmagam megbecsüléséből és tiszteletéből fakadnak. 

Töltsd föl szeretettel mai napodat!

Szereteted energiája olyan erőteljes, hogy bármit képes meggyógyítani, még saját jövődet is. Ezen a reggelen lásd el igaz szándékkal, gondoskodó energiával az előtted álló napot. Töltsd tele szeretettel minden eljövendő percedet, vonj be alaposan gyógyító erővel minden pillanatot.
Ily módon ez a szeretettel teli energia terád vár majd, biztosítván téged, hogy minden másodpercből a lehető legtöbbet hozza ki. A szeretet biztonságosan kipárnázza egész napodat.

Gondolat a mai napra

Szeretet küldök az előttem álló órákba, és hatalmas boldogsággal itatom át az egész napomat. Minden egyes pillanat túlcsordul a szeretettől, harmóniától és az együttműködéstől.

Figyelem - meditáció

Amikor ébren vagy, tudatod egyik gondolatról a másikra ugrik, úgy, mint ahogy a majom ugrál egyik ágról a másikra. Lehetséges, hogy tapasztaltad már azt, hogy mialatt a bevásárlóközpont felé vezetted az autót, elmerültél gondolataidban és csak akkor "ébredtél fel", amikor behajtottál a parkolóba. Vezetés közben valószínűleg több száz gondolatod támadt, és számtalan kép és benyomás suhant át a tudatodon. Úgy látszott, mintha az autó automatikusan, önállóan vezette volna el magát az üzlethez. Ez a meditáció arra szolgál, hogy segítsen megfigyelned tudatodat és azt a jellemvonását, hogy folyton egyik gondolatról a másikra ugrik. Segíteni fog tudatosítani azt, amit valójában gondolsz és érzel. Ha tisztában vagy érzelmeiddel és gondolati sémáiddal, az segít mindennapi életed tudatosabbá tételéhez. Ennek eredményeképpen javul a figyelmed a nap minden pillanatában.

- Ülj le saját meditációs pózodban egy székre vagy párnára, és vegyél néhány mély lélegzetet.

- Kezdd el megfigyelni gondolataidat. Vedd észre, milyen gyorsan és átmenet nélkül ugrik tudatod egyik ötletről, benyomásról vagy gondolatról egy másikra. Gondolj vissza néhány perccel ezelőttre, és próbálj meg emlékezni arra, hogy mire gondoltál. Kövesd nyomon, hogy jutottál el oda, amire ebben a pillanatban gondolsz.

- Nézz meg egy karórát vagy faliórát, hogy időzítsd magad, és a következő 60 másodpercben tegyél ceruzával egy-egy kettős kereszt jelet egy papírra minden esetben, amikor gondolataid változnak az alatt az idő alatt.

- Vezesd be a "majom ész" tudatosulását mindennapi életedbe. Próbálj meg tudatosabbnak lenni azzal  kapcsolatban, amire gondolsz, ahelyett, hogy gondolataidba merülnél.